Ma az jutott eszembe, ahogy zuhanyozás közben a víz kis ösvényeket mosott a drága ember testén. Nem volt brutálisan szőrös, csak úgy átlagosan, de a kis patakocskák kacskaringókat rajzoltak rá. (A himbilimbije meg olyan volt közben, mint a pulyka nyaka. Tök ideges volt, mikor bementem nézni fürdés közben, és csak nevettem a vízfolyásokon.)
ágy
2008.11.18. 14:30 zevon
Tegnap éjjel eszembe jutott, hogy a kedvesemmel egy 150 cm (vagy 120? most elbizonytalanodtam... ezért kell ez a blog...) széles ágyon aludtunk, közös paplannal, kb 4 évig. És egyáltalán nem volt kényelmetlen. A kapcsolatunk elején egymást átölelve, szemben aludtunk - mint sokan -, aztán ha ő fordított nekem hátat, akkor a lábujjaim közé vettem az achillesét, és ez nagyon jó volt. Vagy az is, mikor a karom a nyaka alatt, a másik kezem a derekán, és alvás közben összefontuk az ujjainkat. És azt már majdnem elfelejtettem, hogy mikor nagyon fáztam és felhúztam a térdem, a lábszáram a combjához simult. Nagyon jó volt vele aludni.
Később, mikor már nem voltunk együtt, de az éjszakát együtt töltöttük, egyszer arra ébredtem fel éjjel, hogy kitakart és simogatta a hátam. A mai napig nem értem ezt az esetet, hiszen ő szakított velem.
Szólj hozzá!
ez első csók
2008.11.07. 09:54 zevon
2000. január elején, a Süss fel nap-ban, ami azóta végleg bezárt. mondjuk ezt a momentumot soha nem felejteném el, kevés ilyen tökéletes pillanat volt az életemben. Az előző barátnőjével való szakítás gyötrelmeiről beszélgettünk, pontosabban én beszéltem arról, hogy biztos-e benne, hogy valóban szakítani kell, hiszen hosszú ideje voltak együtt, mikor egyszercsak odahajolt és megcsókolt úgy, hogy máig érzem. gyönyörű volt. aztán hazamentem vele. az utcán nagyon hideg volt, a kabátomon pedig nem volt zseb, ezért a bal kezemet ő fogta, a jobbomat bedugtam a kabátja gallérja alá, a mellkasára. meglepő, hogy egy pillanat alatt változott meg az egész életem.
